9. Haragszom rád Itt van a pillanat, gyönyörü, nincs rá szó, olyan bambán nézel rám, mint egy igásló, Izzik a tekinteted, arcod égö hajó, azt mondod, megbántad már, Jaj, olyan megható! tudom, nélkülem az életed enyhén szólva túl silány, Nem segít rajtad semmi, csak fél deci cián. Vagy gyorsabb és biztosabb otthon apád fegyvere, Azt mondod, ráharapsz, mert nem létezik már a boldogság tengere. Ne! Ne! Ne! Várj! Tudom, buzgó akarat, de azért minek kimázolni agyvelövel a falat? Hajnalban békésen alvó szomszédot fellármázni, na meg nem kéne anyádnak újból tapétázni, Kisszékre állsz majd, az akasztófakötél ott lesz a nyakadon, büzleni fogsz, mire majd Itt rád találnak 40 fokban egy hét után a napon! Tudod, alapjába véve nagyon rendes srác vagyok, de ha visszaélsz vele, Még a fejedre se szarok,na állj le baszd meg, elég legyen, ne jártasd feleslegesen a szád, Ne hidd, hogy elsírom magam, és többé nem haragszom rád!