10. Dilemma Nem számít, ha narancsbőrös a segged, és ha néha szőrös a lábad, Ha azt a pár kilót felszedted, és hogy általában alig bírod befogni a szádat, Csipke helyett pamutbugyi a szárítón, De hidd el, ez sem érdekel, És ha cska néha főzöl ebédet, nem mászol rám, csak ha nyávogok, Hanyatt fekszel, ha kell, Hisz olyan jó veled, az idő úgy pereg, Melletted emgtaláltam önmagam, hiszem, hogy van szerelem, Hisz oylan jó veled, nem vesztem el fejem, Már nicns olyan, hogy bizonytalan, Egy a lényeg: önfegyelem! Hogyha egy csinos, szép nőt látok, néha eszembe jut, mi lenne, Ha egy fárasztó nap után tengerparton, pálmafák alatt napolajjal bekenne? De mi van, ráunok hamar, és csak a szexet látom benne? Belefáradtam már ebbe, mintha jódot öntenénk egy feltépett sebre. Kicsit elkalandoztam, visszazuhanok a valóságba, Miért érezném úgy magam, mint egy nagy, fehér cápa fogságában?